• 

Oroszország:

Elmaradottság, fejletlen gazdaság,

háború: nélkülözés, veszteségek,

győzelmek hiánya

1917. február 23-27.  tömegtüntetés Péterváron

polgári forradalom,   Þ  cár lemond Þ Ideiglenes Kormány

 

POLGÁRI DEMOKRÁCIA         Û            KOMMUNIZMUS

Ideiglenes kormány                                  Lenin bolsevikjai

háború folytatása                                 háború befejezése

szovjetek létrehozása (tömegbázis)

1917. nyara kísérlet a kettős hatalom megtörésére

1917. október 25. kommunista (bolsevik) hatalomátvétel

- béke Németországgal (Breszt – Litovszk)

- választások ígérete  Û             lázadások

- államosítások

Polgárháború  1918 - 22 ;  végső győzelem a kommunistáké

 

Magyarország

1918. október a Központi Hatalmak elveszítették a háborút

- függetlenségi törekvések

- azonnali békekötés

Október 25. Magyar Nemzeti Tanács megalakulása (vez.: Károlyi Mihály)

Október 30-31. Őszirózsás forradalom Magyarországon

Polgári demokratikus berendezkedés

Károlyi belpolitikája:

- hadsereg leszerelése (Linder Béla)

- földreform

- békekötés az Antanttal            (területi veszteségek)

- Népköztársaság kikiáltása

November 24. KMP megalakulása  (vez.: Kun Béla)

A Népszava incidens miatt betiltják

Károlyi sikertelen politikája miatt népszerűsége csökken

1919. március 20. Vix - jegyzék             Þ Károlyi lemond            Þkommunista hatalomátvétel

március 21. Tanácsköztársaság kikiáltása

Rendeletei: - Vörös Hadsereg. felállítása

- államosítás

- mezőgazdasági szövetkezetek létrehozása

- Vörös Őrség, forradalmi törvényszékek létrehozása

- Vix - jegyzék visszautasítása

Belső ellenállás növekedése; a románok elfoglalják a Tiszántúlt

Terv a Felvidék visszafoglalására   Þ  északi hadjárat  Þ győzelmek Þ Clemanceau - jegyzék elfogadása            Þ Clemanceau nem tartja be ígéretét  Þ  Tiszántúl a románoké marad Þ  sikertelen támadás a Tiszánál  Þ  1919. augusztus 1. tanácskormány bukása

 

A PÁRIZSKÖRNYÉKI BÉKÉK

A háború idején olyan béketervezetek láttak napvilágot, melyek a párizskörnyéki békék alapját képezték: ilyen volt a szovjet békéről szóló dekrétum, amely annexió és hadisarc nélküli azonnali békét és a titkos diplomácia megszőntetését követelte. Ide sorolható még Wilson amerikai elnök 14 pontos béketerve.

1918. jan. 18-án (a német császárság kikiáltásának évfordulóján) nyitották meg a békekonferenciát Párizsban, hogy a nagyhatalmi törekvésekkel összeegyeztetve a nemzetközi jog pecsétjével lássák el az európai változásokat. 27 ország delegációja vehetett részt eltérő beleszólási joggal a döntésekbe. A veszteseket nem hívják meg a tárgyalásokra, ezért a békék diktátumoknak tekinthetőek. A legfontosabb döntéshozó szerv az öt győztes állam vezetőiből (miniszterelnök és külügyminiszter) álló 10-ek tanácsa, melynek tagjai: az amerikai Wilson és Lansing, az angol Lloyd Geroge és Balfour, a francia Clemenceau és Pichon, az olasz Orlando és Sonnino, a japán Szaiondzsi és Makino. Az igazán jelentős döntések ( főleg az európai kérdésekben ) a 4 nagy Wilson, Lloyd George, Clemenceau, és Orlando tárgyalásai folytán születtek.

A békék arculatát meghatározták a háború alatti szerződések, melyek az antant szövetségeseinke területi ígéreteket tartalmaztak. A tárgyalások kezdetén Anglia célja No. tengeri hatalmának megszőntetése, gyarmatainak megszerzése volt, illetve célként szerepelt, hogy Franciaország ne erősödjön meg túlságosan (balance of power). A francia miniszterelnök célja Németország teljes legyőzése volt, amivel soha többé nem veszélyeztethette volna a francia kontinentális vezető szerepet. Az olaszok célja csupán a londoni szerződés pontjainak megvalósítása volt, vagyis befolyásra szert tenni a Balkánon és a Duna-medencében. Az USA nem igazán volt érdekelt az Európát érintő kérdésekben, figyelmét főleg a távol-keleti és szibériai kérdésekre fordította. Komoly problémát jelentette a bolsevik Oroszo. jelenlétének kérdése. Győztesnek volt tekinthető, de a bolsevik hatalomátvételt a nyugati hatalmak nem ismerték el. Lehetséges lett volna valamelyik emigráns kormány meghívása, de végül az orosz távollét mellett döntöttek.

1919. jún. 28-án Versailles-ban Hermann Müller aláírásával kötötték meg a békét a nagyhatalmak No.-gal. Elzász-Lotaringia Franciaországhoz került, a Saar vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték, ásványkincseit a franciák aknázhatták ki. A döntés értelmében a 15 éve eltelte után népszavazást kell kiírni e terület hovatartozásról. A Rajna folyó bal partja nemzetközi felügyelet alá került, jobb partját pedig demilitarizált övezetté nyilvánították 50 kilóméteres sávban. Gdansk (Danzig) szabad városi státuszt kapott, a német hadsereget létszámát 100 ezer főben maximálták (ami alkalmas volt a tisztikar átmentésére) és megtiltották az általános hadkötelezettséget. A hadiflottát át kellett adni az antanthatalmaknak, a német gyarmatbirodalom megszőnt. Rendelkeztek a német háborús bőnösök bíróság elé állításáról, II. Vilmos császár kiadatását azonban Hollandia megtagadta. Lengyelország megkapta Pomerániát, Kelet-Poroszországot No.-tól pedig egy folyosó (korridor) választotta el. A jóvátétel összege 1920-ban 400 milliárd aranymárkában állapították meg (ez a német nemzeti vagyon kétszeresét jelentette volna), ezen összeget 1921-ben 132 milliárdra mérsékelték. (ténylegesen 32 és 50 milliárd márka között fizetettek, ennél valószínőleg több hitelt nyújtott az USA a német gazdaság feltámasztására)

1919. szeptember 10-én Saint-Germain-ben Ausztriával kötöttek békét a nagyhatalmak. Deklarálták a Habsburg monarchia megszőnését. Trieszt, Isztria és Dél-Tirol Olaszo.-hoz került. Klagenfurtban népszavazást tartottak, ahol a szlovén többségő lakosság az Ausztriához való csatlakozást választotta. Az osztrák kormányt kötelezték a független Mo., Csehszlovákia és Szerb-Horvát-Szlovén Királyság elismerésére. Hadseregét 30 ezer főben maximálták és nem túl magas jóvátétel fizetésére kötelezték. El kellett fogadnia a No.-gal való egyesülés (anschluss) tilalmát. A békeszerződés pontjainak némi megváltoztatását jelentette az 1921. évi soproni népszavazás, ahol a lakosság a Mo.-hoz való tartozás mellett döntött.

1919. november 27-én Neully-ben kötötték meg a békét Bulgáriával. A 7 ezer négyzetkilométer területveszteség, főleg a tengeri szigetek elvesztését jelentette. Hadseregét 40 ezer főben maximálták, illetve nem túl magas jóvátételi kötelezettséget írtak elő.

1920. augusztus 10-én Sevres-ben kötöttek békét Törökországgal. Európai területeit elveszítette, egyéb területeit felosztották nagyhatalmak (un. mandátumrendszer), olajmezői főleg angol fennhatóság alá került. A sok vitára okot adó tengerszorosokat nemzetközi ellenőrzés alá helyezték. A komoly tiltakozás hatására 1923. júliusában Lausanne-ban felülvizsgálják a béke pontjait, ebben a szultanátus eltörlését is lehetővé tették. Ennek következtében 1923. októberében Musztafa Kemál vezetésével kitört forradalom győzelmét követően kikiáltják a parlamentáris köztársaságot.

1920. június 4-én a Versailles-i Kis-Trianon palotában kötötték meg a békét Magyarországgal. A béke aláírói Drasche Lázár Alfréd rendkívüli követ, Bénárd Ágost munkaügyi miniszter voltak. Az ország hatalmas területek veszítette, hadseregét 35 ezer főben maximálták.

A párizsi békekonferencia nem igazán foglakozott az Európán kívüli történésekkel. Ezek orvoslására ülésezett 1921-22-ben a Washingtoni konferencia, melyen a távol-keleti kérdések rendezésére került sor.

1919-ben a béke szavatolására a wilsoni pontok alapján létrehozták a Nemzetek Szövetségét (League of Nations). Ennek célja lett volna, hogy garantálja az új rendet, vitás esetekben közvetítsen, a béke megsértőivel szemben pedig fellépjen. A népszövetségi alapokmány nem különálló dokumentum volt, hanem beleillesztették az egyes békeszerződésekbe. Így a német békeszerződés aláírásával, ratifikálásával és 1920. január 10-i érvénybe lépésével az első fejezetőt képező Nemzetek Szövetsége alapokmány is érvénybe lépett, 1920. január 18-án a Nemzetek Szövetsége Tanács meg is tartotta első ülését.

 

 

 

 

MAGYARORSZÁG A HUSZAS ÉVEKBEN

1919. augusztus 1-én a Forradalmi tanács átadta a hatalmat a Peidl Gyula kormánynak (főleg szakszervezeti vezetőkből alakult).

-  visszaállította a régi bíróságokat

-  elrendelte a rendőrség és a csendőrség újraszervezését

-  visszaadta az államosított tulajdonokat

Nincs katonai háttere ( a Vörös Hadsereg felbomlott, a Vörös Őrséget pedig feloszlatta). Eközben a románok folytatták az előrenyomulást, gépeket közkincseket vittek ki az országból.

1919. augusztus 6. Friedrich István és Csilléry András (kereszténypártiak) sikeres puccsot hajtanak végre. Király-barát. Az antant kijelenti, hogy Habsburg-család tagja nem lehet az ország államfője. Ennek a kormánynak sincs katonai háttere.

Az egyetlen katonai erő az országban a Nemzeti Hadsereg, vezetője Horthy Miklós. 1919. november 16-án bevonulnak Budapestre. Bosszúhadjárat folyt a tanácsköztársaság miatt. 1500‑2000 embert öltek meg, 73 ezer ember ellen eljárás, 15 ezer embert tartóztattak le.

1919. novemberében megalakult a Huszár Károly vezette koalíciós kormány. Kiírták a választásokat (általános, titkos, egyenlő, nőkre is kiterjedő választójog). A terror miatt az MSZDP visszalépett. A legtöbb mandátumot a Kisgazdapárt szerezte, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával alakított kormányt. A legfőbb feladat az államfői hatalom rendezése volt. A Habsburgok nem lehettek (IV. Károly), így Horthy lett ( fegyveres erő, antant bizalma).

1920. március 1. Horthy Miklóst kormányzóvá választja a nemzetgyűlés. (Mo. királyság marad).

1920. június 4. Trianon. Nagy veszteségek, megszületnek a revíziós törekvések.

1920. július- 1921. április gróf Teleki Pál a kormányfő.

Teleki Pál ősi hagyományokkal rendelkező erdélyi főnemesi családból származott. Kiváló földrajztudós volt. Egyengette Horthy útját. Távol állt a liberalizmustól, de nem vallotta a teljes változatlanságot hirdető ókonzervatizmust sem. Az úri középosztály erősítését, a zsidó polgárság és értelmiség visszaszorítását, a parasztok földigényének legalább részleges kielégítését akarta.

A terror után jobb a helyzet, a többpártrendszer csak formális.

A nagyhatalmak belátják a revízió szükségességét, autonómiát ígérnek. Elfogadják a numerus clausus törvényt. Ez kimondja, hogy egyetemekre és főiskolákra minden nemzetiségből csak a népességen belüli arányának megfelelő számú embert lehet felvenni ( első antiszemita törvény). A parasztok földreformot akartak,Nagyatádi Szabó István (kisgazdapárt) programját támo­gatták. Azt akarta, hogy a 100 hold feletti földek aránya 30 % alá csökkenjen. Nem sikerült, így attól félve, hogy semmilyen földreform sem fog végbemenni, elfogadott egy olyan javaslatot, amely csak a pillanatnyi földéhséget enyhítette. Az ország területének 8,5 %-át osztották fel. A földek többsége törpebirtok volt.

A király kétszer próbál visszatérni. Teleki nem ellenzi, az antant azonban felháborodik, és Horthy is ellenzi.

Teleki lemond.

1921. november a Habsburg-ház trónfosztása.

1921. áprilisában Bethlen István az első királypuccs után átvette a miniszterelnökségi tisztséget.

Gróf Bethlen István történelmi családból származott, református volt. A parlamentáris kormányzati forma híve volt. Kiterjedt kapcsolatai voltak (magasabb államhivatalnoki réteg, iparvállalatok és bankok ügyvédei, nagytőke, nagybirtok).

1921. december Bethlen - Peyer paktum. Biztosította az MSZDP, a szakszervezetek és más munkásegyesületek törvényes működését. A párt viszont lemondott a közalkalmazottak, a postások, a vasutasok szervezeteinek visszaállításáról.

A következő lépés az egységes kormányzópárt megteremtése volt. A legfőbb akadály Nagyatádi ellenállása volt. 1922. januárjában Bethlen bejelentette "csatlakozását" a párthoz. Erre nem mondhatott nemet. Biztosította az úri politikusok vezető szerepét. Létrejött az Egységes Párt.

Új választójogi törvény: Budapesten és néhány nagyvárosban titkos szavazás, a kisvárosokban és a falvakban azonban nyíltan kell szavazni. Ez a rendszer automatikusan biztosította az éppen kormányzó párt többségét.

Gazdaság: infláció, tőkehiány® a gazdaság teljesen működésképtelen. 1924 a Népszövetség 250 milliós aranykorona kölcsönt ad. Rossz feltételekkel, de ennek hatására megindul a magántőke is. 1927. január 21. bevezetik a pengőt. Védővámok. Felgyorsul a gépesítés. Villamosítás. A kölcsön lehetővé tette az életszínvonal emelését célzó intézkedéseket, az infrastruktúra fejlesztését.

Külpolitika: függés a nyugati hatalmaktól. Létrejöttek kereskedelmi szerződések, de komolyabb kapcsoltok nem. A legfőbb cél a revízió elfogadtatása volt. 1927 áprilisában aláírják az olasz-magyar barátsági szerződést. Olaszország támogatja a revíziót, cserébe magyar mezőgazdasági termékeket (gabona) vesz át és fejleszti a hadsereget.

Szociális intézkedések: 1927. munkásság kötelező beteg- és balesetbiztosítás ( a mezőgazdasági parasztságnál még nem), valamint öregségi és rokkantsági biztosítás. 1938-ban kiterjesztik a parasztokra is. A munkanélküliség kérdése nyitva maradt.

Ideológia: keresztény-nemzeti ideológia a meghatározó a korban. Keresztény: zsidó ellenes, illetve a zsidó nagytőke elleni. Nemzeti: internacionalista vonal elleni, revízió, Szent István állameszme, a Duna medencében magyar felsőbbrendűség.

 

 

Magyarország az I. világháború után

 

1919. aug. 1. : tanácsköztársaság bukása => hatalmi űr

a nemzeti hadsereg az egyetlen katonai erő Mo.-n (Horthy lehet az ország ura)

1920. március 1. Horthy kormányzóvá választása

-    kommunisták kivégzése

-    IV. Károly két visszatérési kísérletét akadályozza meg

-         vitézi rend alapítása (volt katonáinak)

-         királyi jellegű hatalommal rendelkezik

 

1920 - 21. Teleki Pál miniszterelnök

-         Trianon aláírása (1920. június 4.) =>  azonnali revíziós gondolatok

o       Felvidék, Erdély, Burgenland, Délvidék elvesztése

o       hadsereg létszámának és minőségének korlátozása

o       hatalmas jóvátétel fizetése

- KMP betiltása

 

1921- 31. Bethlen István miniszterelnök

- földosztás

- Bethlen - Peyer paktum (megállapodás a szocdemekkel)

- Egységes Párt létrehozása

- pengő bevezetése (1927)

- oktatási reformok (Klebersberg Kúnó)

- külföldi kölcsönökkel stabilizálja az ország gazdaságát

 

Világválság 1929 -33: súlyos megrázkódtatás

-         Amerikából induló túltermelési válság

-         az I. világháború veszteseit sújtja leginkább

-         általános ipari válság => munkanélküliség => általános elégedetlenség

-         elveszni látszanak az eddigi stabilizációs eredmények

-    a mezőgazdaságban a legerősebb a hatása

 

1931 - 32. Károlyi Gyula kormánya

-         biatorbágyi merénylet => statárium => Sallai - Fürst kivégzése

-         takarékossági program a válság enyhítésére => sikertelen

-          Károlyi lemond => mindenki Bethlen várja vissza

 

1932 - 36. Gömbös Gyula kormányalapítása

- 95 pontos nemzeti munkaterv

- jó viszony Hitlerrel => német gazdasági behatolás Magyarországra

- fasiszta eszmék terjedése ( Szálasi Ferenc)

- Berlin - Róma tengely létrehozása

-         leváltása előtt meghalt

 

1936 – 38 Darányi Kálmán

-         cél: az egyoldalú németbarát politika ellensúlyozása => sikertelen

-         szélsőjobboldali (nyilaskeresztes) pártok visszaszorítása

-         győri 1 milliárd pengős fegyverkezési program (revízió!!!)

 

1938-39 Imrédy Béla

-         újabb kísérlet az angolokhoz és franciákhoz való közeledésre, de továbbra is fenn akarják tartani a revíziót

-         1938 november I. bécsi döntés: német-olasz döntőbíráskodással Felvidék egy részét visszakapjuk (12000 km² 750000 magyar lakos)

-         a területi nyereség ára => I. zsidótörvény

-         a magyar politikai vezetés megoszlik: kiszolgálni Németországot, vagy mérsékelt barátságot mutatni a fasizmussal szemben

-         Imrédyről kiderül, hogy maga is zsidó származású => lemond

 

Fasizmus előretörése Európában

 

A gazdasági világválság idején nő az elkeseredett emberek száma => teret kapnak a szélsőséges gondolatok  => kommunista és fasiszta eszmék népszerűsödése Európában

Fasizmus: Olaszországból induló ideológia, mely 1922 -től Mussolini nyílt diktatúrájára épül; Németországban Hitler tovább torzítja

ideológiája: fajelmélet („alárendelt fajok” fizikai megsemmisítése)

a zsidóság vagyonára építve gyors gazdasági növekedés

egyenlősítési törekvések

mindenki ellenség, aki nincs velünk

„Führer (vezér) elv”

a Párizs környéki békék felülvizsgálata (összecseng a magyar

revízióval)

1933 január: Hitler hatalomra kerülése Németországban

-         egypárti diktatúra kialakítása

-         ellenfeleit megöleti

-         a német nép hűségesen követi

-         látványos gazdasági növekedés „példát mutat” Európának

-         1935-től nyíltan követeli a párizsi békerendszer felszámolását => az antant  enged => Hitler „étvágya” egyre nagyobb lesz => rohanás a háborúba

 

Sztálinizmus kialakulása a Szovjetunióban

 

Politikai élet: 1922-re a bolsevikok viszonylagosan megszilárdítják hatalmukat

Lenin egy merénylet miatt halálos beteg  => felmerül az utódlás kérdése: Trockij, vagy Sztálin  => Sztálin lesz a párt főtitkára (postás) => Meghamisítja a levelezést  => egyre nagyobb hatalomra tesz szert  => Lenin halála után megragadja a hatalmat  => 1927-től totális diktatúrát vezet be a Szovjetunióban

 

Gazdaság: bevezetik a három, majd az ötéves tervek rendszerét (előre meghatározzák a termelendő mennyiséget a gazdaság  minden szektorában) => teljesíthetetlen normák miatt csalásokra és hamisításokra épülő látszólag kiváló gazdasági eredmények  => aki ellenszegül, vagy nem teljesít az a GULAG – táborokba küldik; elsősorban a nehézipart fejlesztik, az emberek életkörülményei katasztrofálisak, de a diktatúra miatt senki nem mer fellépni

 

1934-ben Kirov és társai rámutatnak a problémákra  => Sztálin minden ellenszegülőt kivégeztet  => ezután koncepciós perekkel időről – időre kivégezteti a vezetők és közemberek egy részét

 

A II. világháború

 

1933. Adolf Hitler hatalomrajutása Németországban, a fasizmus terjedése Európában és Ázsiában

célja: Németország gyors gazdasági fejlődése - párizsi békeszerződés

felszámolása

 

1935-39 : a wersaillesi békerendszer felszámolása

-         Rajna – vidék demilitarizálása

-         Saar – vidék visszaszerzése

-         Hadsereg felszerelése

1936 – 39 : spanyolországi polgárháború

 

Hitler cé1ja: Európai, majd világuralom

 

A Háború előzményei:

a. 1938. Ausztria elfoglalása

b. 1938. Csehszlovákia feldarabolása - müncheni alku

c. 1939. augusztus 23. szovjet - német megnemtámadási szerződés (Baltikum

felosztása )

 

1939. szeptember 1.: Lengyelország lerohanása- Anglia, Franciaország hadüzenete Németországnak

szeptember 17. Szovjetunió bevonul Lengyelország. keleti felébe (1939. aug. 23 –i egyezmény alapján)

 

1940. elejéig: "Furcsa háború" Németország - Anglia, Franciaország között

1940. április 6.: Norvégia, Dánia lerohanása

1940. május: támadás a Benelux államok ellen - Maginot-vonal megkerülése

támadás Franciaország ellen - cél: Párizs elfoglalása

1940. június 14.: Párizs elfoglalása Þ Franciaország fegyverszünetet kér

1940  nyara:  Anglia terrorbombázása - Anglia ellenállását nem tudja megtörni

(1. vereség)

1941. április: "Rendcsinálás a Balkánon " Jugoszlávia elfoglalása

segítség az olaszoknak Görögország ellen (győzelem)

1941. június 22. Németország megtámadja a Szovjetuniót (kezdetben hatalmas győzelmek)

hadműveleti célok: 
a. Moszkva elfoglalása (kudarc)

b. Kaukázus elfoglalása (siker)

c. Leningrád elfoglalása (kudarc)

1941. december 7 . Japán támadás Pearl Harbourál álló USA hadif1otta ellen

Þ sorozatos japán győzelmek a Csendes-óceánon

ÞA háború kiterjed az egész világra

 

1942. eleje: Rommel győzelmei Észak-Afrikában (segítség az olaszoknak)

1942. vége: Motgomery tábornok EI-Alameinnél legyőzi Rommel seregeit

1942. tavasza: Fordulat a Csendes-óceánon - USA győzelem a Midway-

szigetekné1

1942. vége: Fordulat az orosz hadszíntéren - Szu. győzelem Sztálingrádnál 1942. vége: Angol-USA partraszállás Észak - Afrikában (francia területek elfoglalása)

 

1943. A "fordulat éve"

1943. augusztus: A szövetségesek partraszállása Szicíliában és Dél-Olaszországban Þ Mussolini bukása (börtön, majd szöktetés ) ÞOlaszország kiválik a háborúból

1943. vége Konferencia Teheránban Þ tárgyalások a világháború utáni sorsáról

1944. A német és japán vereség nyilvánvalóvá válik

június 6. : Anglia-USA partraszállás Normandiában - Franciaország felszabadítása elejétől: Folyamatos szovjet győzelem a keleti fronton

A németek a csodafegyverekben bíznak (Vl , V2, stb. )

1944. december: Utolsó német ellentámadás az Ardenneknél

 

1945. tavasza: Bezárul a gyűrű Németország körül

április: Csata Berlinért Þ Hitler öngyilkos lesz Þ német vereség

május 9.: Német fegyverletétel Þ A HÁBORÚ VÉGE EURÓPÁBAN

 

Távol- Kelet: Fokozatos USA előrenyomulás nagy véráldozatok árán

 

Végső amerikai győzelem atombombával

augusztus 6. Hirosima (80000 halott)

augusztus 9. Nagaszaki

1945. szeptember 2. : Japán fegyverletétel

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGE

 

 

Magyarország a II. világháborúban

 

1920. után Magyarország fő célja a területi revízió

Barátság, de nem elkötelezettség a németek felé színleg német, valójában angolbarát politika

 

Eredmények:

a.      : 1938. I. bécsi döntés Felvidék

b.      1939. Kárpátalja

c.: 1940. II. bécsi döntés Észak-Erdély

d. : 1941. Délvidék egy része

 

A területek ára: 1936-tól fokozatosan teljes német elkötelezettség

 

1939. kimaradunk Lengyelország. lerohanásából (lengyelek Balatonbogláron)

1941. április Magyarország Németországgal elfoglalja a Délvidéket => Teleki Pál öngyilkos lesz

1941. .június 26. Kassa bombázása (tisztázatlan körülmények) =>

1941. június 27. Magyarország belép a Szovjetunió elleni háborúba (GB, USA hadüzenet)

okok: Kommunista-ellenesség

Vetélkedés Romániával Németország "kegyeiért" (Erdély!)

Kezdetben kis egységek az orosz fronton, 1942-töl növekvő jelenlét

1942. vége: A II. magyar hadsereg katasztrofális veresége Voronyezsnél Þ

kijózanodás, békekísérletek a szövetségesekkel

1943. Kállay Ferenc "hintapolitikája"

1944. március 19.: Magyarország német megszállása (harcok nélkül)

1944. október 15. : Horthy kiugrási (átállási) kísérlete =>sikertelen=>

nyilas hatalomátvétel Magyarországon (Szálasi "rémuralma") zsidóság deportálása, 1944. vége: harcok Magyarországért, Budapest ostroma

1945. április 11. : Magyarországot elfoglalják az oroszok

 

 

 

Hazánk a 1945-1990 között

Új kormány alakul

1944. dec. 1.-jén Debrecenben: Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte.

A kormányfő: Miklós Béla.

Intézkedései:

Fegyverszünet       (1937. évi határok visszaállítása)

Hazánk a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete alá került.

- Nemzeti bizottságok alakulnak

- a mindennapi élet megindítására

- a helyi feladatok megszervezésére

- közigazgatás a helyén maradt

- a németbarát és a nyilas elemeket szűrték ki

 

Első választások

Az első választásra 1945. novemberében került sor.

 

Négy politika párt jutott hatalomra: Kisgazda,

Szociáldemokrata,

Kommunista párt

Nemzeti Paraszt Párt

 

A parasztság földhöz juttatása a földreform. Felszámolták a régebbi nagy-és középbirtokos osztályt. A paraszti társadalom teljesen átértékelődött.

 

Megindult az újjáépítés

Jegyre adagolt élelmiszer.

Vágtató infláció.

Az infláció 1946 augusztusában véget ért, a forint megjelenésével

 

 

A koalíciós időszak

 

1946 februárjában a köztársaság elnöke Tildy Zoltán lett 
miniszterelnök: Nagy Ferenc

A kommunisták el tudták érni, hogy továbbra is koalíciós kormány alakuljon

Az igazán jelentős miniszteri tárcák azonban kommunista kézben maradtak

Végül meggyengítették a politikai pártokat

A kommunista párt a fegyveres erők mellett megszerezte a gazdasági irányítást

 

-         államosítás

-         hároméves újjáépítési tervet fogadtak el

 

1947 febr. Párizs: békeszerződés aláírása  Szovjet csapatok továbbra is az országban maradhatnak

 

Rákosi következő politikai manővere az új választások kikényszerítése volt

1947 –es választások: A kommunista párt és a baloldali blokk győzött

Kikényszerítették a két munkáspárt egyesülését      MDP létrejötte

Magyarország egypártrendszerű országgá vált

Egyházi iskolák államosítása

1949-ben újabb választások

Már nem indultak pártok Minden választókerületben csak egy jelölt indult

 

Hazánk 1949 tavaszától szovjet típusú pártállammá vált

 

A hatalmat a Rákosi-klikk ragadta magához

Párton belüli ellenzék semlegesítése Rajk Lászlót perbe fogása és kivégezése

1949. augusztus új sztálinista alkotmány

A valóságban nem érvényesültek az alapvető emberi jogok

Parlament, helyi tanács pártirányítás alatt

Bíróságok függetlensége megszűnt

Nehézipari fejlesztések

Parasztság szövetkezetekbe kényszerítése  → Visszaesett a mg.-i termelés

Munka-és internáló tábor létrehozása: recski tábor

Munkások és parasztok számára továbbtanulás

1953 Sztálin halála →  utódai szakítani kívántak a sztálinizmussal

Rákosinak távozni kellett az országból

Nagy Imre lett az új miniszterelnök       - szakított a sztálinista módszerekkel

- új gazdaságpolitikába kezdett

- mérsékelte a tervelőírásokat

3 évig hatalmi harc Nagy Imre és Rákosi közt

 

 

 

1956 június: Rákosit leváltották, Nagy Imre nem kap tisztséget. 
Az egyetemisták létrehozták saját MEFESZ-t (12 pont)

a lengyel események hatására 1956 október 23-án a parlament előtt százezres tömeg követeli Nagy Imrét vezetőnek. Szintén nagy tömeg gyűlt össze a Szabad Nép szerkesztősége és a Rádió előtt.

Itt tört ki az első tűzharc, ezek hatására a tüntetésből forradalom abból meg szabadságharc lett. Gerő a szovjetekhez fordult segítségért, másnapra már szovjet tankok lepték el a fővárost.

Kádár János a főtitkár, Nagy Imre miniszterelnök lett.

Az új vezetők tűzszünetet rendelt el, és bejelentették, hogy kilépünk a Varsói szerződésből. 
A szovjet vezetők fegyveres beavatkozás mellet döntöttek. 
November 4-én a páncélosok ellen csak fegyveres fiatalok küzdöttek. 
A szovjetek másodszorra is megszállták Magyarországot.

 

 

1956 után Kádár János az ellenkormány élére állt. Ez az ellenkormány Moszkva kiszolgálására alakult. 
Az ország megkísérelte a passzív ellenállást. 200.000 menekültek külföldre. Ekkor alakult meg a munkásőrség. 1957 első honapjaiban megkezdődött a megtorlás. Mintegy 350-400 embert végeztek ki. 
1959-ben kezdődött meg a mezőgazdaság szocialista áttervezése (TSZ). A mezőgazdaság a Kádár korszak sikerágazata lett. 
A 60-as évek elejétől a Kádár kormányrendszer megszilárdult.

Viszonylagos gazdasági jóllét, de 1965-től válságjelek

Az 1970-es évek elejére a reformok megbuknak és elindul az eladósodás

1980-as évek gazdasági csőd közeli állapot

1985-től Gorbacsov hatalomra kerülése után fokozatos politikai lazítás

1989-től többpárti demokrácia kiépítése

Rendszerváltás

 

 

Németh Miklós vezette kormány: - lefegyverezte a munkásőrséget

-         egyezmény a szovj. csapatok kivonulásáról

-         megnyitotta a határt

-         előkészítette a többpárti választásokat

 

Magyarország köztársaság parlamentáris rendszerrel.

 

1990 márc.-ápr. demokratikus választások

győztes: MDF                      Antall József vezetésével

kisgazda: FKgP, KDNP szöv. minisztereket bevette a kormányba

 

demokratikus választások: - önkormányzat

-    képviselő testület                 helyi érdekek védelme

-    polgármester

 

Alkotmány: emberi jogok védelme

 

Piacgazdálkodás:       - felszámolni a tervutasításos rendszert

-         elérni, hogy a külföldi vállalkozók fektessék be a tőkéjüket

-         megoldani a mezőgazdasági rendszerváltás problémáit

 

1994. : felvételi kérelem az Európai Unióba

 

 

Hazánk története 1945 – 1990 között

 

Debrecenben 1944 decemberében létrejön ideiglenes Nemzeti Kormányt.

Kormányfő: Miklós Béla fegyverszünetet kér. 1937. évi határok visszaállítása

hazánk Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete alá kerül.

A közigazgatás a helyén marad.

Első választás 1945 novemberében.

demokratikus választások-> kisgazdák nyertek

2. szociáldemokraták

3. kommunista párt

miniszterelnök: Tildy Zoltán -> 1946. februárjában köztársasági elnök

Rákosi és az irányítása alatt álló politikai rendőrség hozzálátott,hogy meggyengítse ellenfeleit ->siker

kommunisták a gazdasági irányítás hatalmát is megszerezték

A parasztság földhöz juttatása, földreform (első intézkedés). Fölszámolják a régebbi nagy- és középbirtokos osztályt. Rohamtempóban kezdődött meg az ország újjáépítése- jegyre adagolt élelmiszer, vágtató infláció.

Az infláció 1946 augusztusában ér véget hazánk kezd talpra állni.

1947 február: Párizsban békeszerződés aláírása.

1947-ben választások (Rákosi kényszerítette ki)

pártok választási blokkba tömörülnek

baloldali blokk győzött (kommunisták)

két munkás párt egyesülése

Mo. egypártrendszerű ország lett

Letartoztatták Mindszenty József bíborost

elbocsátották Ordas Lajos, Ravasz László püspököket

egyházi iskolákat államosították

1948 tavaszán ahol 100 munkásnál többen dolgozó gyárakban,üzemekben azokat államosították -> 3 éves újjáépítési tervek elfogadása

1949-ben újabb választások (nem indultak pártok)

hazánk szovjet típusú pártállammá vált.

 

Rákosi-korszak

-         a pártállam kialakulását követően Rákosi került hatalomra

-         1949 augusztusában az országgyűlés sztálinista elveket követ

-         Megszűnt a bíróságok függetlensége

-         Létrejön az ÁVH

-         1953-ig a gazdák 20%-a lépett be a téeszekbe

-         Az embereket koncepciós perekkel riogatták

-         1953-ban Sztálin meghalt

-         Amikor Nagy Imre hatalomra került szakított a sztálinista módszerekkel

-         Nagy Imre új gazdaságpolitikát kezdett

-         3 évig hatalmi harc folyt Nagy Imre és Rákosi közt

 

 

Forradalom és szabadságharc Magyarországon,1956

A nem kedvelt Rákosi posztját átveszi a szintén nem kedvelt Gerő Ernő.

Létrejön a MEFESZ

12 pontban fogalmazzák meg követeléseiket,október 23.-án pedig tömegtüntetést rendeznek.

Százezres tömeg vonul a parlament elé,majd ledöntik a forradalom és a zsarnokság jelképét a Sztálin szobrot.

A tüntetés forradalommá majd szabadságharccá vált.

Az ÁVH ereje is kevésnek bizonyult ezért a szovjetekhez fordulnak segítségért.

Megjelennek az első szovjet tankok.

Lemondatták Gerő Ernőt és helyette Kádár János lett a párt főtitkára.

Nagy Imre október 24.-én miniszter elnök lett, aki tűzszünetet rendelt el és aki feloszlatta az ÁVH-t.

A szovjet vezetők a fegyveres beavatkozás mellett döntöttek.

November 4.-én több ezer szovjet páncélossal szemben,jobbára csak kézifegyverekkel felszerelt fiatalok álltak szemben. Így a szovjetek másodszor is megszállták hazánkat.

 

Kádár kormány

 

Ellen kormányt hoznak létre: Kádár vezetésével

Új kormány célja:  nemzeti függetlenség biztosítása

Az ország népe megkísérelte a passzív ellenállást

megkezdődnek a megtorlások:

sok halálos ítélet ,  Nagy Imre kivégzése

1956 és 57 között kb. 200 ezer ember menekült külföldre

a kormány munkaőrséget hoz létre

1959- mezőgazdaság átrendezése

mezőgazdaság a Kádár korszak sikerágazata

törekvés az elfogadható életszínvonal kialakítására és szabadságérzet keltésre