• 

1703 – 11 Rákóczi szabadságharc

Esze Tamás II. Rákóczi Ferencet hívja haza a felkelés vezetésére Þ Zászlókat küld „Cum Deo pro Patria et Libertate felirattal Þ nemzeti összefogás Þ 1703 Tiszaháti felkelés Þ kezdeti győzelmek

Rákóczi megszervezi a hadigazdálkodást

-  rézpénzt veret

-         fegyver – lőszergyártás

-         textilipar

-         bőripar

-         vasbányászat fejlesztése

-         támogatást szerez a francia királytól (spanyol örökösödési háború)

1705 hadjárat a Dunántúlra (Bottyány János)

1705 szécsényi országgyűlés Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják

1707 Erdély elfoglalása ónodi országgyűlés

- Habsburg ház trónfosztása     - általános adózás bevezetése

1708 sárospataki országgyűlésen örökös szabadságot ígér a végig kitartó katonáknak

Rézpénz elértéktelenedése, sorozatos árulások, katonaság számának csökkenése miatt a szabadságharc helyzete megrendül Þ Rákóczi külföldi segítséget remél

1711 Károlyi Sándor a majtényi síkon leteszi a fegyvert Þ szatmári békekötés

feltételei:      büntetlenség a felkelőnek, ha esküt tesznek

nemesi előjogok megtartása

Rákóczi nem fogadja el, inkább száműzetésben tölti hátralevő életét 
(1735 Rodostó)

A magyar nemesség jogai védelme érdekében alkut köt a Habsburgokkal

 

 

 

A reformáció

 

A husziták

A római egyház megreformálására tett első kísérlet Husz Jánosnak, a prágai egyetem tanárának nevéhez fűződik. Ő reformtörekvéseit összekötötte a cseh nemzeti érdekek védelmével, ezért kezdetben a király sem lépett fel ellene. Később azonban a Zsigmond király a konstanzi zsinaton (1415.) átadta Huszt a világi hatóságoknak és azok máglyán elégették. Ez lett a huszita felkelés kirobbantója. Kezdetben a husziták sorra verték az ellenük küldött lovagi hadakat, de mivel a mozgalom nem volt egységes, magában rejtette az elbukás csiráját. A táboriták radikális követelései még a kelyheseket (csupán az egyház kivételes helyzete ellen küzdöttek Þ mindenki áldozhasson borral (kehellyel), ne csak a papok Þ kelyhesek) is megfélemlítették. Miután Zsigmond a kelyhesek legfőbb követeléseit teljesítette, azok szembefordultak a táboritákkal, akik 1434 májusában elvesztették a döntő csatát Lipanynál.

 

A németországi elégedetlenség

Németország a XVI. sz. elején helyi hatalmak, fejedelemségek, városok, grófságok lazán összefüggő szövetsége volt, a császár és a birodalmi gyűlés hatalma egyre formálisabbá vált. Az ország különböző részeinek gazdasági fejlettsége eltérő volt: az északi és déli területek gyorsabban fejlődtek (kézművesség, bankárközpontok, kereskedelem), míg az ország középső területei lemaradtak (megmaradt a céhes szervezet). A politikai szétforgácsoltság csak nehezítette a gazd.-i  fellendülést.

A XV. század végén és a XVI. század elején az egyház tekintélye rohamosan csökkent. Támadták hatalmas birtokai, feudális kiváltságai, fényűzése miatt is. A polgárság olcsóbb egyházat követelt. A papság két, egymástól elkülönülő rétegre oszlott. A felső réteghez tartoztak az érsekek, püspökök, apátok, rendfőnökök és más egyházi méltóságok. Az alsópapság életszínvonala a  néptömegekéhez állt közelebb.

A német uralkodó osztály rossz szemmel nézte a pápai jövedelmek Itáliába áramlását. Európa más államainak uralkodói megvédték országukat a pápaság túlzott követeléseitől (pl. Fro., 1032 óta), de a kisebb hatalommal rendelkező német fejedelmek kevésbé tudtak védekezni a pápák hatalmi és anyagi törekvései ellen.

A köznemesek legtöbbje lesüllyedt a kisnemesség, a lovagok rendjébe, jelentős részük kezdett polgárosodni. Irigyen nézték a telhetetlen papságot és a városok gazdag patríciusait, akik kiváltságaikkal, hatalmukkal a város többi rétegét háttérbe szorították.

A városi középpolgárság elégedetlen volt a fejedelmek és az egyház uralmával. Érdeke lett volna a politikai egység megteremtése, de erejét lekötötte helyi kiváltságainak megvédése.

A németség 80%-át az erősen differenciált parasztság alkotta, és a többség helyzete az 1500-as évek elején rosszabbodott. A társadalmi feszültségek mellett lelki krízis is volt: a kor vallásos emberének lelki igényeit már nem tudta kielégíteni az elvilágiasodott római egyház.

 

A reformáció

A reformáció közvetlen kiváltó oka az ún. búcsúcédulák árusítása volt. A belőlük származó jövedelemből fedezték a Vatikán óriási építési költségeit. A búcsúcédula megvásárlása ellenében a pápa elengedte az egyházi büntetést Þ búcsúcédula = bűnbocsánat pénzért. Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes ezen felháborodva 1517. október 31-én kiszegezte tanait Wittenberg vártemplomának kapujára:

- bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg Þ egyedül a hit által üdvözül az ember

- nincs szükség költséges szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra, a pápai hatalomra

- helyeselte a gyónás és szerzetesség eltörlését, az egyházi birtokok világi kézbe adását

Luthert eretnekséggel vádolták, mire ő elfordult Rómától. Az 1521-es wormsi birodalmi gyűlésen Luthert tanai visszavonására szólították fel. Válasza: győzzék meg a Biblia alapján. Kiközösítették (wormsi ediktum). Luther elutasította a kiközösítést. Bölcs Frigyes vette védelembe, Wartburg várában élt álnéven (itt fordította németre a Bibliát, megteremtve ezzel e német irodalmi nyelv alapjait). A reformáció eszméi gyorsan terjedtek. Végül az 1529-es speyeri birodalmi gyűlésen a római katolikus egyházhoz és a császárhoz hű fejedelmek kimondták, hogy Luther követői megmaradhatnak hitükben, de nem terjeszthetik. Luther követői ez ellen protestáltak (= tiltakoztak Þ protestánsok): lelkiismereti kérdésben minden ember maga dönt.

Az augsburgi birodalmi gyűlésen (1530.) a protestánsok kiadták az ágostai hitvallást, mely a lutheri evangélikus egyház elveit rögzíti. Luther halálával (1546.) kitört a vallásháború. S bár a császár serege legyőzte a protestáns hadakat, mégis kénytelen volt engedni ® 1555-ben megkötötték az augsburgi vallásbékét:

- protestáns vallás létjogosultsága, katolikusok és protestánsok kötelesek egymással békében élni

- „akié a föld, azé a vallás” -elv

- a lutheránusok megtarthatták azokat a földeket, amiket korábban elfoglaltak

A reformáció irányzatai

Evangélikus egyház

Luther követőiből alakult az evangélikus egyház. A vallás szabaddá és személyessé vált. Értékessé nyilvánította a polgári foglalkozásokat is. Elvetette az átlényegülés tanát, miszerint a mise folyamán a kenyérből Krisztus teste lesz. Megszünteti a cölibátust. A bűnbocsánat Isten kegyelmétől függ, és nem az aszkézistől. A katolikus egyház szervezetét elvetik. Gyülekezetek alakulnak, élükön a lelkipásztor. Helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését. Nincs szükség hatalmas egyházi vagyonra sem.

 

Református (kálvinista) egyház

Ulrich Zwingli zürichi lelkész a svájci reformáció vezetője. Tanításai még inkább a polgárság érdekeit szolgálják. Halála után a mozgalom irányítása Kálvin Jánoskezébe került. Elvei miatt elűzik Franciaországból, Bázelbe megy. 1536-ban kiadta „A keresztény vallás tanítása” című művét, mely a reformáció alapelveit foglalja össze. Később Genfbe kerül, ahol élénk a kereskedelem, s a polgárság fogékony a protestáns tanokra. Prédikátor lesz, majd megkezdi egyháza szervezését, konzisztóriumot alapít presbiterekből és lelkészekből a város irányítására. Kálvin abszolút hatalomra tett szert, diktátorként irányította a várost 1564-ig. Kíméletlenül üldözi a más vallásúakat.

A református egyház a Biblián alapul, elveti a katolikus hagyományokat. Hirdette a predesztinációt, azaz eleve elrendelés tanát: Isten mindenkit eleve elrendelt üdvösségre vagy kárhozatra, s ez független a jó és rossz cselekedetektől. Ezért elvetik az aszkézist, a böjtöt, és a tisztító tűzről szóló katolikus tanítást. Minden munkát egyenértékűnek nyilvánítanak, melyeket Isten dicsőségére kell végezni. A siker a kiválasztottság jele. Olcsó egyház, nincs fényűzés, a templomokat nem díszítik, a puritán egyház jobban megfelelt a polgárság érdekeinek.

 

Anabaptisták (újrakeresztelők)

Legjelentősebb alakja Münzer Tamás. A Bibliát szó szerint értelmezik. Elvetik a gyermekek megkeresztelését, vagyonközösséget hirdetnek. A mennyországot a Földön kell megvalósítani. Nagy szerepük van a német parasztháború kirobbanásában. Követői alapították az baptista egyházat.

Antitrinitárius, unitárius egyház

Tagadja a Szentháromságot, Jézus Krisztus istenségét, az eredendő bűnt és a predesztinációt. Fő hirdetője Servet Mihály, akit Kálvin kivégeztet. Fő menedékük Erdélyben lett.

 

Anglikán egyház

VIII. Henrik alapítja a pápával való ellentétei (politikai, válás) miatt. Az angol egyház függetlenedik. Feje az angol király. Elutasítják a pápát. A katolikus egyházszervezetet megtartva sok protestáns tant vesznek át.

Az ellenreformáció

Katolikus mozgalom a reformáció visszaszorítására. Megújulása a tridenti zsinattal kezdődik (1545-63): betiltották a búcsúcédulák árusítását, papnevelő intézeteket állítottak fel, újjászervezték az inkvizíciót, kiadták az In–dexet (tiltott könyvek jegyzéke), megújították az egyházfegyelmet, a püspököknek egyházmegyéikben kellett tartózkodniuk, vigyázni papjaik erkölcseire. Nagy szerepe volt az 1540-ben alapult jezsuita rendnek.

Az ismét megerősödő katolikus egyház ugyanazokkal a szellemi fegyverekkel lépett porondra (iskolák, könyvek, nyomdák), amelyekkel korábban a reformáció.

 

A reformáció és az ellenreformáció Magyarországon

A 3 részre szakadt Magyarországon a korábbi uralkodó osztály elvesztette hatalmát, nem tudott a reformáció ellen fellépni, így annak tanai gyorsan terjedtek. Először az é.-moi. és az erdélyi városok német lakói körében, majd 1526 után széles körben is ismertté vált: a lutheri tanok a legtöbb moi. városban, de a nemesség körében is terjedtek, míg a kálvini elvek inkább a mezővárosokban  és a végvári vitézek közt találtak otthonra.

Erdélyben 4 vallást (katolikus, evangélista, református, antitrinitárius) ismertek el hivatalosan. 1568-ban a tordai országgyűlés Európában példa nélküli határozata pedig elrendelte, hogy vallási nézetei miatt senkit üldözni nem szabad.

A reformáció új szakasz nyitott a kulturális fejlődésünkben is: iskolák, nyomdák nyíltak, sok fiatal magyar tanult híres külföldi egyetemeken, megindult a magyar irodalmi nyelv kialakulása, fejlődése. A reformáció hatására a moi. protestánsok aránya 75% fölé került, és sehol Európában nem terjedt el ennyire sok protestáns irányzat.

1619-ben II. Ferdinánd hatalomra kerülésével azonban Magyarországon is megindult az ellenreformáció, aminek szellemi vezetője Pázmány Péter, esztergomi érsek volt. Az ellenreformáció végére Magyarország ismét katolikus többségűvé vált.

 

7. OSZTÁLY

 

 

Az USA születése.

 

A 18. századra az európai országok jelentős gyarmatbirodalommal rendelkeznek.

 

Spanyolo.+Portugália Þ Közép és Dél-Amerika teljesen az övék

Hollandia Þ Indonézia

Anglia Þ Virginia 16. sz. vége

Keleti partvidék: 13 angol gyarmat 17. sz.

India felé is terjeszkedik

Franciao. Þ Canada

 

A 18. század közepén az angol és francia gyarmati ellentét miatt háború folyik.

A 13 angol gyarmat az ellentétek ellenére a 18. század végén összefognak egymással és Anglia ellen fordulnak.

 

 

1773-ban a gyarmatok összefognak és megtagadják az adók, illetékek fizetését

Angol parlament engedni kényszerül, de a teavámot meghagyja

ez bosszantja az amerikaiakat

3 hajó rakományát a tengerbe borítják (Bostoni teadélután)

 

1774 Philadelphiai kongresszus

 

1775 fegyveres küzdelem kezdődik Anglia ellen

megindul a függetlenségi háború!

 

1776-ban elfogadják az Amerikai államok függetlenségi nyilatkozatát.

 

Tartalma:

*     szembefordul a születési előjogokkal

*     támadja a feudális uralkodást, rabszolgaságot

*     alapvető polgárjogokat akar

*     a felvilágosodás eszméit megfogalmazza; szabadságjogok, a hatalom a néptől ered

*     társadalmi szerződés

*     kimondja az USA függetlenségét

*     megfogalmazója. Thomas Jefferson

 

 

A háború erőviszonyai:

 

Anglia                                           Amerika

 

támogatják a lojalisták                    lakosság támogatja, így lesz

(királyhűek), akik meglehe-             mindig utánpótlása

tősen vékony réteg lesz

 

gazdaságilag erősebb                     gazdaságilag, katonailag gyenge,

jól felszerelt, jól képzett                  de az indiánoktól tanult taktikát

hadsereg zsoldosokból                  alkalmazva saját földjükön harcolva

ß                                    jelentős sikereket érnek el

megfelelő pénzügyi fedezet

 

Anglia kihasználva előnyeiket, sikereket érnek el, majd Amerika ér el sorozatos sikereket:

 

1777 Saratoga ® győzelem

ez után Franciao., Spanyolo., Hollandia is Amerikát fogja támogatni

 

1781 Yorktown ® győzelem

 

1783 Versailles-ban Anglia kénytelen elismerni a gyarmatok függetlenségét

 

 

 

III. Károly 1711 – 40:

állandó hadsereget szervez, tiszteletben tartja a nemesi előjogokat, de nincs fiú örököse Þ Pragmatica Sanctio: A 1722–23-as országgyűlés önként, vita nélkül elfogadja. Kimondja: A trón leányágon is örökölhető

 

Halála után lánya Mária Terézia 1740 -80 veszi át helyét

kitör az osztrák örökösödési háború (1740–48). II. Frigyes porosz király lerohanja Sziléziát. Mária Terézia segítséget kér Pozsonyban a rendektől, akik „életüket és vérüket” ajánlják fel. 35 ezer fős sereget állítottak ki, de előtte törvényre emelték a nemesi föld adómentességét.

Nemesi testőrséget szervez

1754-ben kettős vámrendszert vezet be.

1777 Ratio Educationis (kötelező népoktatás bevezetése)

bevezeti az úrbéri rendeletet

Célja egy egységes birodalom létrehozása, ami a nemesség erős ellenállása miatt lassan haladhatott

II. József 1780-90:

40 évesen került hatalomra, művelt, felvilágosult, racionális ember volt. Felismerte, hogy a H. Birodalom s benne Magyarország korszerűsítése halaszthatatlan feladat, különben a rohamosan fejlődő Poroszország mellett másodrendű szerep juthat csak. Nem koronáztatta meg magát, nehogy az ezzel járó eskü akadályozza reformintézkedéseiben. Rendeleti úton kormányzott. Célja egységes, erős birodalom kiépítése az abszolutizmus eszközeivel.

1785: jobbágyrendelet. Megtiltotta, hogy törvényes ok nélkül megfosszák a jobbágyot telkétől, szabad költözést és pályaválasztást (örökös jobbágyság eltörlése, tanulás engedélyezése) ígért.

1781: türelmi rendelet: feloszlatta az oktatást és betegápolást nem végző szerzetesrendeket. Szabaddá tette a protestánsok nyílt vallásgyakorlatát, lehetővé tette hivatalviselésüket. A pápai bullákat ismét csak az uralkodó engedélyével lehet kihirdetni. Az egyházat az állam alá akarja rendelni, a pápa elmegy hozzá®" fordított kanossza járás".

1784: nyelvrendelet: A latin helyett a német válik hivatalos nyelvvé, csupán praktikus okokból. A nemzetiségek körében nagy felháborodást vált ki, Magyarországon megindul a nyelvújító mozgalom.

Közigazgatás átszervezése: célja a megyék befolyásának csökkentése, mert akadályozzák rendeleteinek megvalósítását. 10 adminisztratív kerületet hozott létre, élükön főispán helyett király által kinevezett biztosok. Ezzel megszűnt a nemesi vármegyerendszer, a megyei gyűlés, sérti a magyar nemesség önállóságát.

1790-ben, halálos ágyán a jobbágy és türelmi rendeletét kivéve mindent visszavon. A nemesek diadalmas ünnepi menete hazahozza Bécsből a koronát. Nemesi mozgalom veszi kezdetét.

Felvilágosult abszolutizmus: felzárkóztatási törekvés egyeduralmi eszközökkel (cél az ország fejlesztése)

 

Reformkor Magyarországon

 

1790 – 1792 II. József halála után II. Lipót felvilágosult és engedékeny uralma

korai halála miatt elképzelései nem valósulhatnak meg

 

1792 – 1835 I. Ferenc uralkodása:

-         a Magyar Köztársasági Mozgalom felszámolása (Martinovics Ignác)

 

 

 

 

Reformátorok Társasága     Szabadság Egyenlőség Társasága

 

-         a napóleoni háborúk miatt engednie kell a magyar nemességnek

-         a magyar élelmiszer jó áron kel el a háború miatt (nem gépesítésre, hanem fényűzésre fordítják a hasznot)

-         a háborúk befejezése után leesik az élelmiszer áraÞ elszegényedésÞ teljes lemaradás a fejlett államokhoz képest

 

 

a köznemesség egy részében is megteremtődik az igény a változásokra

az uralkodó és a köznemesség szembekerül Þ reformmozgalmak kezdete

 

1825-27 összehívják a rendi gyűlést:

első reformkori OGY, de nem reform

a nemesség még mindig rendi kiváltságainak körülbástyázására figyel

Széchenyi István (1790-1860) fellép

- arisztokrata családból származik apja: Széchenyi Ferenc (Nemzeti Múzeum alapítója) anyja: Festetich Júlia

Napóleoni háborúk után utazik, nem foglalkozik a birtokaival, látja az ország elmaradását, alapproblémákat, Wesselényi hatására visszatér, hitelt kér, de a bécsi bank megtagadja, mert nem tud mit zálogként felmutatni

Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

Széchenyi közrejátszik a lóverseny és a kaszinó meghonosításában

elméleti munkái: Hitel 1830 Világ Stádium

 

Gyakorlati megvalósításban is részt vesz:

Tisza szabályozása  Vaskapu hajózhatóvá tétele

Dunai-balatoni gőzhajózás támogatása

hídépítés: Lánchíd: hídpénz mindenkinek

téli kikötő létrehozását támogatja hengermalom

selyemhernyó tenyésztés meghonosítása

 

A 30-as években elterjednek nézetei. Majd óvatos reformpolitikája miatt szembekerül Wesselényi Miklóssal, később Kossuth-tal is.

1832 –36 –os Országgyűlés: igazi reformok

-         koleralázadás előzi meg, ezért később kezdődik

Legfontosabb problémák: örökváltság (önkéntes - kötelező)

közteherviselés

magyar nyelv ügye

nemzeti iparosítási program

Kialakul a nemesség két csoportja:     haladók                -        maradiak

Kezdetben a maradiak többen vannak Þ a reformok nem sikerülnek

Kossuth Lajos (1802-1894)

- Monokon születik, birtokát vesztett nemesi család, apja

- Jogot tanul

- ’32-’36-os országgyűlésen részt vesz, megírja az Országgyűlési Tudósításokat

- utána Törvényhatósági Utasítások, 3 évre börtönbe kerül (angol, közgáz)

- kiengedik, alsóházi képviselő, 1841: egy lap szerkesztője: Landerel-féle Pesti Hírlap. A kormány úgy véli, hogy a cenzúrával féken tarthatja. Új műfaj: politikai vezércikk (elemző munka) (’44-ben elbocsátják)

 

célja: függetlenség a Habsburg - birodalmon belül

iparfejlesztés

 

1835-ben I. Ferenc meghal, V. Ferdinánd kerül trónra, a hatalom Metternich kezében. 

1839-40-es országgyűlés:

- Elfogadják Széchenyi féle örökváltságot

- Latin az államnyelv, de a hivatalokban bővül a magyar nyelv használata

- Bárki alapíthat ipari üzemet, bárki kereskedhet

1843-44 -s országgyűlés:

- Kossuth hatására az ipar felé fordul a figyelem  Védegylet megalakulása

- Az államnyelv magyar lett

- Működik az érdekegyesítés: a jobbágy megkapja a birtok bírhatóság jogát

 

1846. Konzervatív Párt megalakulása

1847. márc. 15: létrejön az Ellenzéki párt:  Ellenzéki nyilatkozat:

Az európai események közbeszólnak (nem folytatódik a békés átmenet)

 

 

 

 

AZ 1848-49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

 

1848. február 22. forradalom Párizsban       "Népek tavasza"

1848. március 15.  forradalom Pest - Budán    (12 pont)

felirati javaslat

1848. április 11. "Április törvények" elfogadása

- kötelező örökváltság                        - általános választások

- közteherviselés                                - cenzúra eltörlése

- független magyar kormány               -  országgyűlés Pesten

1848. június  törvény a honvédség felállításáról

1848. szeptember Jellasics támadása  Þ      szept. 29. pákozdi győzelem

október 6. ozorai győzelem

október 30. vereség Schwechatnal

1848. december nyílt osztrák támadás Magyarország ellen     Þ     taktikai visszavonulás

Buda kiürítése  Þ Debrecenben menekül a kormány

 

Bem erdélyi hadjárata:

1848. december Kolozsvár visszafoglalása

Urban tábornok kiűzése

Puchner tábornok legyőzése     Þ      1849. febr. 9. piski győzelem

1848-49. tele: felkészülés a tavaszi hadjáratra

- fegyvergyártás

- seregek kiképzése

- új kormány Szemere Bertalan vezetésével

- új hadvezetés Görgei Artúr vezetésével

 

Tavaszi hadjárat:

cél: a nyugati országrész felszabadítása

 

1849. február 5. áttörés a branyiszkói hágón (Guyon Richárd)

1849. február 26-27. kápolnai csata döntetlen

Windischgratz jelentése   Þ      márc. 4. olmützi "alkotmány"

1849. április 2. hatvani győzelem

április 4. tápióbicskei győzelem

április 6. isaszegi győzelem       Þ      Windischgratz leváltása

április 10. váci győzelem

április 19. nagysallói győzelem           Komárom elfoglalása

1949. április 14. Habsburg ház trónfosztása Þ      Kossuth kormányzó lesz

1849. május harc Buda váráért  Þ      május 21. Buda felszabadul

A szabadságharc bukása

Buda visszavétele végzetes időveszteség

1849. május 9-én I. Miklós: kétszázezer katona a magyarok ellen

Magyarország bekerítve  vereségek Erdélyben (júl. 31. Segesvár)

a feldunai hadtest Arad alá vonul

1849. augusztus 9. döntő vereség Temesvárnál

augusztus 13. fegyverletétel Világosnál

 

 

Magyarország 1848. után

1849-ben a szabadságharc bukását nagy megtorlás követte (Haynau rémuralma: Batthyány Lajos és az aradi 13 kivégzése). Azonban a nemzetközi tiltakozás hatására 1850-ben Ferenc József császár meneszti Haynaut és katonai diktatúráját Alexander Bachbelügyminiszter rendszere váltja fel.

Kossuth-emigráció: Kossuth először Vidinben, majd Kütahyában (Töröko.) kap menedéket, aztán 1851-ben egy amerikai hadihajón Angliába, majd az USA-ba megy. Végül Torinóban telepedik le.

Passzív ellenállás Þ A Bach – rendszer nem képes ellenőrizni Magyarországot Þ 1859 Bach leváltása Þ hosszú kiegyezési folyamat

A kiegyezés megérlelődése

Habsburg érvek	Magyar érvek
félelem a felbomlástól	vágy a nagyobb önállóságra
vereség a piemonti háborúban	félelem a nemzetiségi mozgalmaktól
vereség a porosz háborúban	iparosítás szükségessége

 

-     1864 végén titkos tárgyalások, majd Húsvéti cikk a Pesti Naplóban (1865 húsvét): 1848 –as alapokon nyugvó kiegyezés lehetősége (Deák Ferenc)

-     Végül a titkos tárgyalások után a magyar parlament az 1867. évi XII. törvénnyel elfogadta a kiegyezést, 1867 februárban gróf Andrássy Gyulát kinevezték miniszterelnöknek.

-     Júniusban nagy pompával királlyá koronázták Ferenc Józsefet

Az új államalakulat neve: Osztrák-Magyar Monarchia.

A dualista rendszer működése (alapja a Pragmatica Sanctio))

-     két, teljesen egyenrangú állam Bécs és Budapest központtal

-     közös ügyek: külügy, hadügy és az ezek fedezetéül szolgáló pénzügy

-     ezeket Bécsben közös minisztériumok intézik

-     gazdasági kiegyezés: közös pénz, vám, szabad munkaerő vándorlás

Gazdasági fellendülés hazánkban:

-         mezőgazdaság fejlesztése (több termés a gépesítés miatt)

-         mezőgazdasági gépgyártás

-         vasúti gépgyártás

-         malomipar

-         konzervipar fejlődése

Vasútépítési láz az 1870-80-as években

 

Társadalmi átalakulás a kiegyezés korában:

Vidék:

Főnemesek                              tőkés földbirtokos

Középnemesek                         középbirtokos

Egésztelkes jobbágyok             nagygazdák

Fél és negyedtelkesek               középparasztok

Zsellérek                                  mg.-i bérmunkások

 

Városok:

Nagytőkések

Értelmiség

Kispolgárok

Munkásság

 

 

 

Az első világháború története

Európa országai a világháború előestéjén

Anglia: 
– Nagy gyarmatbirodalommal rendelkezik (India, Egyiptom, Szudán, Kenya, Nigéria, Pretoria). 
– A pénzügyi és kereskedelmi világ vezetője. 
– A világ legnagyobb hadiflottájával őrködik gyarmatai és kereskedelmi hatalma felett. 
Külpolitikájának célja: 
– az európai kontinentális egyensúly fenntartása Németország, Franciaország és Oroszország között, 
– gyarmatbirodalmának megtartása, illetve új birtokok szerzése (Közép-Afrika, Kairó-Fokváros-vonal). 
Sikert akkor remélhet, ha flottája megőrzi vezető szerepét, és jól mőködő diplomáciával szövetségi rendszereket sikerül kialakítania a rivális nagyhatalmakkal szemben.

Franciaország: 
– Jelentős gyarmattartó (Indokína, Tunézia, Marokkó, Nyugat-Afrika). 
– Gazdasága dinamikusan fejlődik. 
– Európában az 1870/71-es francia-porosz háborúban elvesztette kontinentális vezető szerepét. 
Külpolitikájának célja: 
– gyarmatainak megvédése és kiterjesztése (e téren Angliával vannak konfliktusai), 
– a kontinentális vezető szerep visszaszerzése, visszavágás Németországnak, Elzász-Lotharingia visszaszerzése. 
Az egyre erősödő Németország komoly veszélyt jelentett a francia gyarmatbirodalomra és gazdaságra. A francia tudta, hogy az ellentétek békés eszközökkel nem oldhatók fel, ezért egy németellenes szövetségi rendszer kialakítását tőzte ki célul.

Oroszország: 
– Területe óriási, lakossága rendkívül nagyszámú. 
– Gazdasági, társadalmi viszonyai elmaradottak, feudális jellegűek. 
– A krími háborúban elvesztette nagyhatalmi presztízsét. 
– Jellemző a terjeszkedési szándék (Közép-Ázsia, Szibéria, Kaukázuson túli területek). 
Külpolitikájának célja: 
– a válságban lévő Törökország hatalmi helyének betöltése a Balkánon és Kis-Ázsiában, 
– a fekete-tengeri szorosok megszerzése, hogy az országnak legyen melegtengeri kikötője. 
Az orosz politikai propagandának fontos része a pánszlávizmus (szláv egység). A szláv kölcsönösség indokával lépett fel Oroszország a balkáni szláv népek "védelmezőjeként".

Németország: 
– 1871-ben egyesül ismét egységes politikai állammá. 
– Gazdasága a legdinamikusabban fejlődik. 
– Gyarmatbirodalma korlátozott kiterjedésű. Fejlődő ipara újabb nyersanyagbázist, munkaerőt és piacokat  igényel. Gyarmatait csak a többi nagyhatalom rovására növelhetné. 
Külpolitikájának célja: 
– teljes európai hegemónia, 
– a „Drang nach Osten” politikája: terjeszkedés a Közel-Keleten, 
– német befolyási övezet Közép-Európában, 
– Afrikában és a Csendes-óceánon gyarmatainak növelése (ő flottaépítés, fegyverkezés) 
A német vezetés a századfordulón már nyílt birodalomépítő külpolitikát folytatott. Nyilvánvalóvá vált, hogy hatalmi igényeit a diplomácia útján nem tudja érvényesíteni, s előbb-utóbb a fegyvereké lesz a döntő szó.

Osztrák-magyar Monarchia: 
– Nagy területű, soknemzetiségű monarchia. 
– Súlyos belpolitikai gondok (gazdaság, nemzetiségi kérdés, társadalmi ellentétek). 
Külpolitikájának célja: 
– politikai befolyás a Balkánon, 
– igazodás Németország közel-keleti terjeszkedéséhez. 
A „Drang nach Osten” politikája egy összefüggő szövetségi területet képzelt el Német-országtól a Balkánon át Kis-Ázsiáig. A Monarchia fennmaradását ettől a szövetségtől remélte. 

A háborús tömbök létrejötte

Központi hatalmak: 1879-ben Németország és az Osztrák-magyar monarchia létrehozta az ún. „kettős szövetség”-et Oroszo. ellen. 1882-ben csatlakozott a szövetséghez Olaszo., így jött létre a „hármas szövetség”, amely Oroszo. és Fro. ellen irányult. 
Antant: 1893-ban Fro. és Oroszo. szövetséget köt. Ehhez a szövetséghez csatlakozik 1904-ben Anglia. Megkötik a „szívélyes megegyezést”, amelyben rendezik a gyarmati vitákat. Az Antant német-ellenes szervezet lesz.

1914. június 28-án (ekkor volt az első rigómezei csata évfordulója, amely az önálló szerb állam elbukását jelentette) Ferenc Ferdinándot és feleségét meggyilkolta Szarajevoban Gavrilo Princip boszniai szerb diák.

A szarajevói merényletet német és osztrák vezetés nem egyértelműen értékelte. Ausztria casus bellinek (háborús ok) tekintette. Ezt az irányvonalat támogatta Moltke német vezérkari főnök, kinek belátása szerint No. előnye a gazdaságban és fegyverkezésben egyre csökken, ezért a háborút most kell megindítani, különben a későbbiekben csak kedvezőtlenebb lesz a helyzet. Ausztriában Berchtold külügyminiszter és Ferenc József belátta, hogy Berlin jóváhagyása és támogatása nélkül katonai hadműveleteket nem kezdhet. Tisza István magyar miniszterelnök elutasította a fegyveres konfliktus kirobbantását, (ennek jelentőségét adta, magyar hozzájárulás nélkül a monarchia nem folytathat háborút, mivel a kiegyezés egyik lényeges eleme volt a magyar kormány egyetértési joga a külpolitikában), mivel Szerbia oldalán beavatkozna Románia és Oroszország is. Mikor azonban Románia ellensúlyozására ígéretet kap a kormány a bolgár szövetségére Berlinből, amivel a románokat ellensúlyozni lehet, a magyarok is a hadüzenet mellett állnak ki.

1914. július 23-án az OMM, 48 órás határidővel, egy 10 pontos ultimátumot juttatott el Szerbiába. (ultimátum: diplomáciai jegyzék, mely valamely határidőhöz kötött követelést tartalmaz. Elutasítása esetén gyakran hadiállapot bekövetkezését helyezi kilátásba) A szerb kormány lojális választ kívánt adni, de két pont elfogadása Szerbia függetlenséget sértette volna. (Az 5. pont szerint az OMM nyomozó hatóságai Szerbia területén is nyomozhattak volna, illetve a 6. pont szerint az OMM hadserege az OMM ellen irányuló felforgató tevékenység elnyomására beavatkozhatott volna Szerbiában). A jegyzék visszautasítása miatt, 1914. július 28-án az OMM hadat üzent Szerbiának. 1914. augusztus 1-jén No. hadat üzent Oroszországnak, megszállta Luxemburgot (a franciák elleni támadás előkészítéseként), illetve ultimátumban követelte Belgiumtól, hogy engedje át csapatait Franciaország ellen. Ezt követően 1914 augusztusában kölcsönös hadüzenetek történtek a nagyhatalmak részéről (Olaszo., Egyesült Államok, Bulgária és Románia semlegességet hirdetett).

A hadviselő felek a következő hadászati terveket kívánták megvalósítani: No. koncepciójának alapját Alfred von Schlieffen dolgozta ki a századfordulón. Lényege, hogy No. a kétfrontos – Franciaország és Oroszország elleni – háborút egyfrontos háborúként, egymás utáni rendszerben vívja meg. A lassú orosz mozgósításra és az OMM feltáró szerepére számítva az egész haderő bevethető Franciaország ellen, ami így 6 hét alatt elbukik. Ezt követően átdobva a hadsereget a keleti hadszíntérre, az osztrák hadsereggel együtt 1-2 hónap alatt a háború győztesen befejezhető. A francia hadászati terv is támadó háborúra készült. A német támadást nem ítélték túlságosan veszélyesnek, és ennek feltartóztatására csak a hadsereg viszonylag kis létszámát szánták. A haderő nagy részével Lothatingián keresztül indítanak támadást, melynek sikerében biztosak voltak. Az orosz koncepció is támadáson alapult. Északon erős támadás indulna a németek ellen, amíg délen a monarcia ellen védekeznének. Amint a mozgósítás eredményeként beérkeznek a nagy haderők, a front közepén beindul a nagy gőzhenger, ami néhány hónap alatt végez mindkét ellenféllel. Az osztrák elképzelés is támadáson alapul: mielőtt Oroszország ellen konkrét összeütközés lenne, egy gyors, lerohanó támadással végezhet Szerbiával. Valamennyi hadászati terv összeomlott azonban: a győzelem, ha pusztán katonai eszközökről van szó, az ellenfél erőinek felmorzsolása útján lehetséges, csakis akkor, amikor az ellenfél nem képes már arra az ellenállásra sem, amelyre a stabil védelem az ellenfél nagyobb erőivel szemben is lehetőséget ad.

No. Fro. ellen indul, 50 km.-re megközelítik Párizst, majd Marne folyónál ellentámadás 
(szeptemberre kialakul az állóháború) 
– Oroszo.: – hadmőveletekbe kezd Galiciában és Ny-Poroszo.-ban 
– OMM feladja támadó terveit a déli fronton, mivel célja az orosz előrenyomulás megállítása 
– szept: Mazuri-tavak: OMM győzelme Oroszo. felett 
– aug. Japán belép az antant oldalán (elfoglalja No. gyarmatait) 
– okt.: Töröko. belép a központi hatalmak oldalán (új frontok nyílnak meg a Kaukázus vidékén) 
– nov: Helgoland: tengeri csata (No. veszít) + Anglia tenderi blokádja No. ellen 
– összegzés: a villámháborús tervek nem valósultak meg

1915 a központi hatalmak katonai sikerét hozta, azonban a katonai sikereket nem tudták politikai eredményekre váltani. 1915 tavaszán diplomáciai csatározások kezdődtek Olaszo. körül. Olaszo. és az OMM közötti érdekellentétek miatt erről az oldalról legfeljebb csak Olaszo. semlegesítéséről lehetett szó. Nagyobb esélye volt az antantnak, gondot csak ez okozott, hogy az olasz igények szláv területekre is kiterjedtek, melyeket Oroszország szövetségesének, Szerbiának szánt. 1915 ápr.-ban megszületett az antant és Olaszo. között a Londoni szerződés, amely értelmében Dél-Tirol, Trieszt, az Isztriai-félsziget és az Albánia feletti protektorátus fejében Olaszo. csatlakozik az antant-hatalmakhoz. 1905. máj.-ban Olaszo. belépett az antant oldalán, ezzel az osztrák haderőnek újabb frontokon kellett helytállnia. 1915. októberében a német hadvezetés bekapcsolta Bulgáriát a Szerbia elleni külzedelembe, amivel a szerb hadsereg összeomlott. Ez azonban nem jelentette a Balkán teljes legyőzését, mivel a az antant-hatalmak elérték Görögország csatlakozását a németellenes tömbhöz.

1916:
No. célja: keleten tartani az előnyös pozíciót és nyugaton sikereket elérni 
– feb: Verdun ( 1/2 millió halott ), utána lassú antant előrenyomulás 
– máj: skagerraki tengeri ütközet ( német flotta veresége ) 
– jún. orosz ellentámadás Galiciában ( Bruszilov offenzíva ), a Kárpátok vonaláig  nyomulnak 
– aug 17.: Románia és antant szerződése ( Erdély, Partium, K-Alföld, Bánság, Bukovina ),  majd román hadüzenet a központi hatalmaknak 
– szept: központi hatalmak elfoglalják Romániát 
– összegzés: a harcoknak nincsen győztese, de a központi hatalmak a végsőkig  kimerültek, ezzel a kezdeményezés a nyugati és keleti fronton is az antant kezébe  megy át

1917. áprilisában döntő jelentőségő volt az Egyesült Államok hadbalépése, közvetlenül a német korlátlan tengeralattjáró-háború (1917. feb.) reakciójaként. Igaz, az Egyesült Államok ipara eddig is az antant-utánpótlás legfontosabb bázisa volt. Innentől kezdve azonban mintegy 1 millió fős, jól kiképzett amerikai hadsereg harcolt Európában. Az antant szövetségesévé vált továbbá Kína, Kuba, Panama, Brazília, Nicaragua és Portugália.

1918. az antant sikerét hozta valamennyi hadszíntéren. 1918. januárjában Wilson amerikai elnök 14 pontos béketervet terjesztett elő, amely a következő alapelveket fogalmazta meg: titkos diplomácia megszüntetése, tengeri hajózás szabadsága, nemzetközi kereskedelmi egyenlőség, gyarmattartó kormányok jogainak korlátozása, fegyverkezés csökkentése, Oroszország maga döntsön politikai berendezkedéséről, Belgium és Észak-Franciaország német kiürítése, olasz határok nemzeti elv szerinti kiigazítása, Ausztria-Magyarország népeinek önrendelkezés, balkáni államok nemzeti vonalak szerinti átrendezése, török uralom alatt álló népek autonóm fejlődése, független Lengyelország, Nemzetek Szövetségének létrehozása. 1918. márc.-ban Breszt-Litovszkban No. és a bolsevik Oroszo. különbékét kötött, ezzel német hadtestek szabadultak fel. Márc.-ban különbékét kötöttek Romániával is. Így márc.-ban német offenzíva indult nyugaton, amelyet a második Marne.-i csatában megállította az antant. A jún.-ban indult antant ellentámadás megpecsételte No. sorsát. Aug.-ban megtörtént a német katonai összeomlás. Szept. 29-én Bulgária, okt. 30-án Törökország, nov. 3-án az OMM Páduában, nov. 11-én a compiegne-i erdőben Matthias Erzberger révén Fosc francia marsall vasúti szalonkocsijában No. kapitulált. A német fegyverszünet értelmében az összes német haderőt 15 napon belül vissza kellett vonni a volt német határok mögé, illetve Elzászból ki kellett vonulniuk.